2011. április 19., kedd

Változás

Sziasztok!

Megint itt vagyok. Tudom, nagyon eltűntem az utóbbi időben. Az elmúlt két hétben a vizsgafeladatommal voltam elfoglalva, amit múlt péntekig kellett leadni. Emellett kellett készíteni egy beszámolót is az egész folyamatról, szóval volt munka bőven. A tanár már meg is nézte, és 5-t adott, mert "baromira tetszett" neki. Örülök, hogy azért a végére belejöttem. :)

Sajnos, emellett múlt csütörtökön haza kellett repülnöm, és csak hétfőn jöttem vissza. Nehéz volt a múlt hetem. Elment a Nagymamám. Az utolsó nagyszülőm. Igazából talán fel sem tudtam fogni, nem tudom, lehet-e egyáltalán. Úgy érzem, valami megszakadt. Vége egy érának. A Mama volt a folytonosság, a mindig jelen lévő. Hihetetlen, hogy nincs. Szerintem, már semmi sem lesz a régi. Rossz, hogy Karácsonykor találkoztam vele utoljára, és akkor sem tudtunk nagyon beszélgetni. Pedig vannak/voltak kérdéseim, amik mostanában fogalmazódtak meg bennem, és gondoltam, a következő alkalommal felteszem őket. Rossz, hogy már nem lehet. Most, itt éreztem meg először, hogy az életben nem szabad halogatni dolgokat. Hogy ha el akarsz mondani valamit, mondd itt és most. Ha meg akarsz tenni valamit, tedd meg azonnal. Sosem tudhatod, lesz-e rá lehetőséged még. Olyan sokszor legyintünk, hogy "persze, miért ne lenne?". De vajon tényleg van? Ez egy olyan tudás, amit mindenképp szeretnék magammal vinni, szeretnék rá emlékezni.

Azt olvastam valahol, hogy ez az év a változás és megújulás éve. A természet most hihetetlen energiákat mozgat meg, amelyek segítségünkre vannak. Hülyén hangzik, de én is érzem ezt a változást. Magamban. A múlt évben elindultam egy úton. Most, éppen az otthonlétem alatt beszélgettem két, hozzám közel álló emberrel, akik egymástól függetlenül gyakorlatilag ugyanazt mondták. Megdöbbentő és elgondolkodtató. Már egy ideje nem hiszek a véletlenekben, és tudatosan figyelek a megérzéseimre is, mert jót súgnak. Biztos, hogy kemény küzdelem áll előttem, hiszen magammal kell harcolnom. Szeretnék végre boldog lenni és elégedett. Ennek pedig csak és kizárólag én állok az útjában. Szeretnék hálás szívvel gondolni mindarra, ami megadatott, és nem azt nézni, mi hiányzik. Szeretném elfogadni és szeretni magam mindenestül, nem pedig bántani és állandóan hibáztatni. Nagyon nehéz. De dolgozom rajta minden téren és mindenféle módszerrel, mert elegem van. Még nagyon zavaros mindez, mert saját magamban sem tisztult le, csak kavarognak bennem a gondolatok.


Csak ezt akartam elmondani. Jó éjt!

**********************************************

P.S.: A blogom új dizájnja talán Húsvét körül kész lesz. Most valahogy nem tudtam ezzel foglalkozni. :P

19 megjegyzés:

Budaházi Brigitta írta...

Gratulálok az 5-öshöz! Tudom, mennyire nehéz volt a vége...
Mélyen együttérzek Veled a veszteségedben. Ölellek a többi dolog miatt is. Buzgón olvastalak. Erőt ad.

Ányi írta...

Janka, őszinte részvétem a nagyid miatt!! Sajnálom, hogy voltak és maradnak lezáratlan beszélgetéseitek!
Amit írtál: "Szeretnék hálás szívvel gondolni mindarra, ami megadatott, és nem azt nézni, mi hiányzik." - olyan jól megfogalmaztad... és persze a többit is, de ez különösen megragadott engem és valahogy egyfajta nyugalom vesz rajtam erőt, hogy én ezt nemcsak szeretném, de így is élem meg. Köszönöm ezt a mondatot! :)

Rucola Designs írta...

Sajnálom, hogy ezt meg kellett élned, részvétem. Én már rég tudom, hogy nem szabad halogatni a dolgokat. Hallgass a megérzéseidre, menj a saját fejed után, és örülj mindennek, ami körülvesz. Az ötöst én tudtam előre, muti majd meg!

do írta...

Ó, Janka! Részvétem!
Gratulálok az 5-öshöz! Ez biztos jele annak, hogy jó úton haladsz! Fura amit a változásról írtál, ugyanezt tapasztalom én is, és hasonló célokon dolgozom. Drukkolok magunknak, hogy sikerüljön!

Krisz írta...

Ez valóban a változás éve sok szempontból is. Aki járatos a témában a tudja hogy ez csak előkészület egy még nagyobb változásra a 2012-es évre!

Kitartást a célok eléréséhez!

Bocsáss meg magadnak és még most is elmondhatod a nagyinak amit szeretnél, Ő hallja amit mondasz neki, neked pedig könnyeb lesz! :)

Tinci írta...

Részvétem Janka! Igen, halogatni nem érdemes, mert akkor már késő lesz! Én kívánok Neked sok erőt, és sikert erre az évre!
Virtuális ölelés!!!!!

Osli írta...

Tőlem is fogadd őszinte részvétem! Biztos vagyok benne, hogy a változás jót is jelent, még ha most nehéz is megélni. Remélem, hogy hamar sikerül a harcod végére érni. A legjobbakat kívánom neked!

hékás írta...

Őszinte részvétem, borzalmas lehet. Nekem még egy nagyim van, de belegondolni is rossz, egyszercsak nem lesz velünk. Sajnálom, hogy át kellett élned ez, remélem sikerül mielőbb szépen elraktározni magadban a csupa szép emléket, ami hozzá köt

DAnett írta...

Öszinte részvétem Janka!

Az 5-ödhöz gratulálok, megérdemelted, rengeteget dolgoztál érte!

A változásról amiket írtál, teljesen megfogott. " Szeretnék hálás szívvel gondolni mindarra, ami megadatott, és nem azt nézni, mi hiányzik." Hasonló cipőben járunk...de most nagyon köszönöm, hogy ezt a mondatot leírtad, mert én ilyen tisztán, világosan nem tudtam megfogalmazni. Sokat segített! Remélem Neked is a legjobban alakulnak a dolgaid. Ezt kívánom, és még sok-sok erőt, és kitartást mindenhez! Ölelke :)

eralilla írta...

Janka, fogadd őszinte részvétemet. Nagyon átérzem, amit leírtál. S bizony nagyon igaz. Sajnos sok mindenben én is csak későn kezdtem el ezt alkalmazni. Még nem késő! Sok erőt és kitartást hozzá! S hajrá a változás útján!

Kata írta...

Amit írtál, gyönyörű, szívemhez szól és most különösen megérintett, bennem is hasonló gondolatok kavarognak egy ideje. Veled érzek. Az ötöshöz gratulálok és kívánom, hogy a többi álmod is valóra váljon.

Mounier Noémi - Kolibri írta...

Nagyon sajnálom a veszteségedet!!! Mélyen megérintett amit mondtál... Megfogadom a tapasztalatodat és igyekszem kihasználni minden időmet rájuk! Köszi, hogy leírtad és hogy emlékeztettél rá!
Az 5-öshöz nagy gratula!!! Írtó tehetséges vagy, ez biztos (látva a munkáidat, egyre jobban!). Meríthetsz "önbizalmat" ebből a fejlődésből is! Mert látványos! De még mennyire!!! :)
Sok puszi és kitartás
Vigyázz magadra

Dtimy írta...

Janka, őszinte részvétem! Egyszer egy ismerősöm azt mondta, hogy amikor elveszítünk valakit, a szomorúság és sajnálat igazából saját magunknak szól, hiszen Ő már egy másik,jobb helyen van, mi viszont itt maradtunk egy hatalmas űrrel a lelkünkben, aminek idő kell, hogy begyógyuljon. Adj időt magadnak és próbáld feltölteni ezt az űrt szép emlékekkel! És egyetértek Kriszel, nem késő az a beszélgetés, nagyid biztos hallani fogja és ha nem is konkrét választ fogsz kapni, de szerintem érezni fogod...
A változásról pedig; bár ijesztő tud lenni, az ismeretlen általában az, nem tudod mire számíthatsz, viszont rengeteg újat tanulhatsz, tapasztalhatsz! Sok-sok erőt és kitartást hozzá!
Az 5-höz nagy gratula, biztos szuper dolgot készítettél - csak mint mindig... ;)

Kisnyul / Andi írta...

Őszinte részvétem! :( A nagymamám nekem is nagyon beteges mostanság...félek a jövendőtől, erre sohasem lehet felkészülni.


Gratulálok a vizsgádhoz, nálad akkor most befejeződött az év már?
Szeretem a beszámolóidat, várom az oldalaidat és az új arculatod.
Nyugodalmas ünnepet!

{Hana} írta...

Gratulálok az 5-höz! :-)
Őszinte részvétem Neked - mert nehéz ezt megélned. De a Mamádnak sokkal jobb most már, gondolj erre.

Már meg sem lepődöm, amikor valaki azt írj,a változások vannak az életében - mindenhol ezt látom. Nagyon furcsa :O És nagyon drukkolok Neked is, hogy sikerüljön jól minden!!!

Annamari írta...

Janka! Fogadd őszinte részvétemet! Nagyon sajnálom, ami történt! :(

Ez a mondatod (Szeretnék hálás szívvel gondolni mindarra, ami megadatott, és nem azt nézni, mi hiányzik)engem is nagyon megfogott! Erre sokszor fogok gondolni, mert én is így érzem. Köszönöm!

Bíró Ágnes írta...

Ó Janka, őszinte részvétem a nagymamád miatt. :( Nekem is már csak 1 nagyszülőm él és nap mint nap eszembe jut valami amit kérdeznék
Papitól, de mégis olyan ritkán megyek vagy találkozunk. Pedig annyira igazat írtál, teljesen mélyen érintett. Anyum halála után ugyan ezek megfogalmazódtak bennem, de oly régen volt... visszasüllyedtem a hétköznapok rohanásába..
Sok erőt a változáshoz! :) Az 5-öshöz pedig hatalmas gratula!!!

Lululu írta...

Őszinte részvétem a Papád miatt! Nagyon sajnálom! Csatlakozom Mörjikéhez! Ugyanezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem is.

Margó írta...

Együtt érzek Veled Janka!!!
Szerintem magunkban megtalálunk mindenkit, akit szeretünk és akik szeretnek.
Emlékszem, az első bejegyzéseidre, mennyire bizonytalan voltál, illetve inkább izgultál. ... és tessék, büszkeséggel olvashatjuk, hogy mit értél el, most a végén:-)) Gratulálok.
A bejegyzésed egy tökéletesen terápiás oldal. Mély és építő tartalom. Szurkolok, hogy egyenesbe jöjj magaddal és csak tapasztalatból mondom, hogy ezzel nem lehet leállni, mindig önmagunk mellett kell utána is lennünk:-)
Tudod, én vagyok a hangos "AD", vagyis mondhatom úgyis, hogy a bevállalós depis:-)))
Vigyázz Magadra és ha elkedvetlenednél valami miatt, vedd elő ezt a bejegyzést, mert nagy bölcsességeket mondtál ki!
Köszönöm, megerősítettél!!!