Végre péntek! Nem is tudom, örüljek-e most ennek. Egyrészt jó, hogy hétvége lesz, mert meg kell emésztenem pár dolgot a sulival kapcsolatban, másrészt meg igencsak (már elnézést a kifejezésért) be vagyok tojva az előttem álló feladattól. De kezdjük sorjában!
A hét (ami tulajdonképpen szerdán kezdődött) az ismerkedés jegyében telt. Ma tartották az egész iskolának az eligazítást, méghozzá a kápolnában :) Igen, jól hallottátok! Ugyanis az iskola valamiféle egyházi (evangélikus) intézmény. (Nem igazán értem még az összefüggést, de rá fogok kérdezni.) Egy műemléképületben kapott helyet, amelynek sarkában egy csodálatos kápolna van. (Majd készítek róla fotót, mert érdemes megnézni.) Az egésznek nagyon érdekes az elrendezése is, mert mint mondtam, sarokterem, így az egész "templombelső" átlós irányú. Maga az oltárrész a sarokban helyezkedik el, és a padok is ehhez vannak igazítva. Gyönyörű orgonája van a karzaton és pazar rózsaablakok díszítik. Mégis az egészet roppant egyszerűség jellemzi.
Tehát itt tartották az eligazítást, ahol minden tanár bemutatkozott és bemutatta az általa vitt szakot. Nem nagyon futottam át előtte a tanulmányi tájékoztatót, milyen szakok vannak, így itt tudatosult, hogy nagyrészben művészeti jellegű az iskola. Vannak zeneszerzők, énekesek, drámatagozatosok; ehhez jönnek a médiairányok, mint a TV-, rádiózás, tervező grafika, újságírás; meg van még gazdasági vonal, illetve pszichológia-pedagógia szak is. Mindezek mellett nem kell nagy iskolára gondolni, alig 200 ember tanulhat itt.
Mint említettem már, egyelőre a média szak együtt tanul kb. szeptember végéig. Utána fogunk csak speciális dolgokat tanulni. Hétfőn máris rajzzal kezdünk, hurrá! Emiatt is vagyok görcsben. Ugyanis azt a feladatot kaptuk hétvégére, hogy grafittal rajzoljunk. Ma délután kezdődik a Művészetek Éjszakája elnevezésű rendezvény, amely a város különböző pontján különböző látnivalókat kínál. Lesznek performansz-előadások, énekesek, festők, fényképészek, és még a fene tudja, mi. Ide kell kimenni, és egy nekünk tetsző dolgot, előadást lerajzolni. Kaptunk is hozzá egy csodás kis rajztömböt ceruzával, nehogy ez legyen a kifogás :) Nincs megszabva, milyen stílusban rajzoljunk, csak örökítsük meg egy számunkra érdekes pillanatot. Azt sem tudom, hogy fogjak neki! :P Bementem egy könyvesboltba, és minő véletlen, a kezembe akadt egy könyv, hogyan kell embert rajzolni. Gyorsan átlapoztam, mintha bármit is számítana, mintha bármit is magamba paszírozhatnék abból a tudásból :D Kicsit kétségbeesett vagyok, nem? Gondoltam arra is, hogy viszem a fényképezőt, és fotózok, aztán majd az alapján rajzolgatok itthon, nyugiban. Egyébként meg esik, szóval nem tudom, hogy rajzolgatnék...
Ma befejeztük a bemutatkozásokat. Én a végére maradtam, mert gyűjtöttem a bátorságot. Egész jól fogadtak! Mindenki csodálkozott, hogy ilyen hamar így megtanultam finnül. Tényleg nem értem, miért csodálkoznak. Nekem inkább lassúnak tűnik, sőt olyan össze-vissza beszélek, hogy öröm nézni. :D Nem baj, a tanár azt mondta, ne foglalkozzak semmivel, csak mondjam, ahogy jön. Kérték, hogy mondjak valamit magyarul is :) Úgyhogy köszöntöttem őket, és elmondtam egy mondatot, amit múltkor mondott a finn kajakoktató, és nagyon hasonló a két nyelvben:
Elävät kalat uivat veden alla.
Aki először megfejti, mit jelent ez magyarul, annak küldök valami apróságot ajándékba :)
Kis segítség: ä - e hang magyarban (mint az eper kezdő e-je) +
veden szó szótöve:
vesi.
Szorítsatok a rajzoláshoz!!! Bárkinek bármilyen elfogadható tippje van ezzel kapcsolatban, szívesen veszem :)
