Fellegekben

A hétvégén zajlik a kézműves vásár Helsinkiben. Igazából nem olyan nagy valami. Együtt tartják a háziállat és a gyerekvásárral (nem gyerekeket lehet venni, hanem gyerekcuccokat :D), és azok 3x nagyobb területet foglalnak el. Scrapbookhoz kötődő standból csak egy-kettő akadt: ők is webáruházként funkcionálnak leginkább. A legjobb a washi tape-es stand volt, ahol zsákmányoltam pár jó dolgot :) Illetve a hozzánk tartozó standon megnézhettem és kipróbálhattam a Silhouette Cameot. Mondanom sem kell, micsoda élmény volt. Eddig is szerettem volna egy ilyet, de most, hogy láttam működés közben, illetve hogy mi mindent tud... Áááááááááá!

Én az Askartelu Amalia nevében vehettem részt, mivel ott vagyok KCs tag. (Ja, erről még nem beszéltem :D) Pénteken és szombaton voltam kint szinte egész nap. Jöttek érdeklődők, leginkább csak nézegettek és csodálkoztak, mi is ez. Persze, azért akadt olyan is, akinek már volt fogalma a scrapbookingról, vagy esetleg ő is művelte. Kivittem pár albumomat mutogatni. A legtöbben csak álmélkodtak és dicsértek. Én pedig próbáltam bíztatni őket, hogy tessék kipróbálni, mert nagyon jó móka ez. Most már hetente 3x lehet menni az Amalia boltjába délutánonként scrapbookozni. Szerintem a nyelvi nehézségeim ellenére sikerült lelkesen rábeszélnem az érdeklődőket, hogy jöjjenek. Képzeljétek, odajött egy fiatalabb csaj a kislányával, és teljesen odáig voltak az albumokért. Mondta, ő is scrapbookozik, és kérdezgetett, mit hogyan csináltam. Kb. negyedóra múlva elmentek, mert apuka megérkezett a kisbabával. Erre nem sokkal később visszajöttek családostul, és kérte, csináljunk egy fotót rólunk meg a cuccaimról. Tisztára zavarban voltam, és úgy éreztem magam, mintha legalább én lennék Lizzy Kartchner :D

Sikerült elkészítenem egy oldalt is EGY DÉLUTÁN ALATT. Csupa nagybetűkkel írom, mert ez csoda. Csak  új dolgokat használtam fel hozzá: az új ColorConspiracy és ILS papírokat (imádom őket!!!), a Silhouette gépet a felirathoz, az epoxy gombocskákat készítő eszközt, egy új bélyegzőkészletet meg a félig-meddig saját ötletemet a léghajóval. Az oldal indulásakor Mel Blackburn Definitely Maybe c. oldala inspirált.

Nagy divat most a léghajó, látjuk is minden létező formában, digitális és hagyományos készletekben egyaránt. A szemfülesek a FB-os borítóképemen is felfedezhették a saját készítésű kis ballonjaimat. Nos, azok mintájára mindenképpen akartam egyet a hagyományos oldalamra is. Felskicceltem papírra, kivágtam őket, összeragasztottam, és már kész is volt. A ballon kiálló részeit kicsit kisebbre vágtam, hogy azért idővel egy albumba is be tudjam rakni majd.

A fotóm adott volt, mert már régen kinyomtattam, de csak várt a megfelelő alkalomra. A papírok adottak voltak, mert rögtön lecsaptam a legújabb kollekciókra, és szerencsére színben is passzoltak a képemhez. A léghajóm alá, ahogy a diginél is, tettem egy pecsétet méghozzá domborítottat. Imádom a hődomborítást! A színeket Csenge pólójához igazítottam: fakó piros (tökéletes volt ez a fakóbb szín, mert így Csenge nem olvadt bele a környezetbe), pindurka rózsaszín és egy lehelletnyi kék. Na jó, ez utóbbit kicsit feltuningoltam, de jól esik a szemnek ez a kis nyugalom a piros mellett.

:: credits :: 

Szép vasárnapot és jó majálisozást (nekünk vappuzást)!