2012. október 19., péntek

Füst és csont leánya

Már mindenhol láthattátok, hogy egy nagyszabású kihívást hosztolhat a Scrapbook.hu. A Kossuth Kiadóval közös verseny apropója Laini Taylor Füst és csont leánya c. regényének magyarországi megjelenése. Bár a könyvet a fantasy témakörébe sorolják, a kihívást nem csak e műfaj határai között lehet (és kell) értelmezni. Mivel én gyorsan megvettem a művet, hogy lássam, miről is van szó + imádom a fantasy-t, így az olvasmányélményemről készítettem oldalt, sima "jankás" stílusban. :-) Egyébként a műfaj kedvelőinek szeretettel ajánlom, mert egész izgalmas és lendületes regényről van szó, amiben igencsak megkérdőjeleződnek a berögzült ideák és értékrendek. Az írónő a feje tetejére állít egy egész világot, és már nagyon kiváncsi vagyok, hogy végződik a trilógiának szánt mese.

Megmutatom, mit készítettem -- legalábbis egy kis kukucskát belőle. Inspirációnak szánom, hogy lássátok, mennyifélét lehet alkotni. A könyvből az ultramarin-türkiz színt vettem alapul, mert Karou hajszínét szimbolizálja. Aztán van rajta fekete toll egy angyal szárnyából, egy mitológiai alak (netes clip art), meg egy nagyon klassz idézet, ami tökéletesen leképezi az élményemet a könyvről. Renitens módon nem a regényből választottam idézetet -- de hogy is tudtam volna, ha egyszer valami metaszöveget kellett találnom, ami az olvasásra magára reflektál. Remélem, nem lesz kizáró ok! :-)

"Nem baj, ha ez nem valóság, nem baj egyáltalán, csak hadd álmodjam. 
Maradnék még: amíg átitat és új életre kelt a különös varázslat. 
Mintha visszataláltam volna a lelkem sarkában gubbasztó, 
édes mesével találkozó lényhez, s mintha 
egymásba vesztünk, eggyé olvadtunk volna." 

- Vavyan Fable -




Szeretnék megosztani veletek pár idézetet, amit a könyhöz kerestem. Hangulatukban, mondanivalójukban valamiért a regényhez kötöttem őket. Talán így könnyebb témát találni. Jó lenne, ha minél többen jönnétek, hiszen kivételes lehetőséget ajánlott a kiadó azzal, hogy kiállítja a résztvevők munkáit. Egy hónapig megtekinthetőek lesznek az oldalak, ráadásul a sajtó is beszámol róla! Kicsit ijesztő, de azért nagyszerű dolog ez, hiszen így olyanokhoz is elér a scrapbook üzenete, akik eddig nem is hallottak róla. Tekintsetek magatokra jószolgálati nagykövetként!

Az álmok (...) ugyanolyan hatással vannak ránk, mint ha valóban megtörténnének. Ha rosszat álmodunk, verejtékezve és remegve ébredünk. (...) Mi van akkor, ha azt mondanám neked, hogy most is csak álmodsz, bár te nagyon is valóságosnak érzed? Hiszen álmaidban teljesen háttérbe szorul a való világ, nem? Mintha csak árnyéka lenne a láthatatlan világnak. És ez a láthatatlan világ az igazi varázslat forrása. Míg alszol, valaki füledbe súghatja, hogy miket álmodj.
Michael Gruber

Álmaink rejtett titkaink hordozói. Minden mese egy rejtekhely. A fantázia köntösébe burkolt, életbevágóan fontos titok.
Eginald Schlattner

Én mindig először megszagolom a könyvet, beszívom a képeket és a betűket, aztán úgy érzem: én vagyok a mese és a könyv az olvasó.
Ágai Ágnes

Ne kösd le képzeleted szárnyait! Merj repülni, és merj örülni az agyadban megszülető minden bizarr, lángoló gondolatnak!
Szepes Mária

Mindig is az volt a leghőbb kívánságom: bár látnék egyszer valóra válni egy tündérmesét. És most benne élek egy igazi tündérmesében. Már-már azt képzelem, magam is tündér vagyok, egy intésemre azzá változik bármi, amivé változtatni akarom.
Frances Hodgson Burnett

Bámulatos dolog ez a zsírkréta. Némi kőolajalapú viasz, festék, kötőanyag - igazán nem nagy dolog, egészen addig, amíg hozzá nem adjuk a képze­letet.
Robert Fulghum

A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál!
Müller Péter

Remélem, október 23-ig még sok szép alkotással megörvendeztettek minket és a nagyközönséget! Alkossatok sokat a hosszú hétvégén!!! 

2012. október 14., vasárnap

Az én alkotós kuckóm

Hú, mennyi idő telt el az előző bejegyzésem óta! Valahogy mostanában nincs kedvem alkotni, blogolni... ez van! Lassan -- túl lassan -- alakul a dolgozószobának titulált kis boldogság-szigetem. Most már egész pofásan néz ki, mert helyére kerültek a függönyök, a szekrényajtók, és már van pár dekorációs elemem is.


Még közelről sincs kész! Kb. 4 hete várjuk a rendelésünket a kábelekkel és a fehér táblával, de még mindig hiányzik valami, tehát nem küldik. Teljes a káosz a kábelekkel, ezért is muszáj valami rendszert csinálni. Viszont az asztalom környéke formálódik, ez a jó hír! Felkerült a képtartó polcocskám és a tárolóvödreim, amiket az Ikeából szereztem be fillérekért. Az sk lefestett szekrényt szintén Ikeás tárolókkal töltöttem meg: Kassett papírdobozokkal és Pluggis műanyag tárolókkal. Ez utóbbiak egyébként a szelektív szemétgyűjtésre valók, de a Pinteresten láttam, hogy valaki ilyet használ a scrapbook cuccoknak, és kipróbáltam. Nagyon bejött! A nagy, 14 literesben vannak a papírjaim, ez alá tettem a kisebb, 8 literes ládát, amibe a maradék fecnik vannak. Ugyan nincsenek színek szerint szelektálva, de rájöttem, azért annyi maradékom nincs is. :D A papírokat sem válogattam szét... Nem mondom, hogy ez a legjobb megoldás, de egyelőre megteszi.



 A kisebb scrapbook cuccaimat az alábbiakban tárolom:
  • a gombokat kis fűszeres üvegcsékben, színek szerint szortírozva;
  • a szalagok, csipkék papírdobozban kaptak helyet, illetve a pinduri maradékok egy kisebb üvegben;
  • a dekorgombokat, készletben levő miltonokat egy gyűrűs mappába fűztem le (szuper ötlet, próbáljátok ki!)
  • a betűmatricákat egy nagy scrapbook albumba rendeztem színek szerint (nekem ebből elég sok van);
  • a bélyegzők papírdobozba vannak beszórva;
  • a nagyon pici kütyümütyüket műanyag, rekeszes tárolóban tartom; 

Van egy közepes méretű Pluggis ládám, amibe összegyűjtöttem a készülő minialbumom alapanyagait, hogy mindig kéznél legyenek. Szerintem ez tök jó ötlet, mert így tényleg csak a dobozt kell kiemelnem a szekrényből, és rögtön alkothatok.


 Az eszközöket még nem tudtam elpakolni, mert a szekrényajtóra szeretnék fém, kosaras tárolót; azok majd oda kerülnek. Az asztalom végében levő, pink színben tündöklő Bygel vödrök az ollók, ragasztók, washi szalagok és a leggyakrabban használt eszközök tárolását oldják meg. Nekem nagyon tetszik ez az egyszerű és olcsó megoldás.


Mint mondtam, egyáltalán nincs kész, de haladunk! Most már van egy talpalattnyi helyem alkotni -- ráadásul mutatós és inspiráló környezetben! Majd jövök vissza a további részletekkel, ha lesznek :) 

Szép hetet mindenkinek!