2011. december 13., kedd

Fehér karácsonyról álmodom...

Gondolom, Ti is. Mert akármennyire szeretjük hangoztatni, hogy utáljuk a havat, az ünnepek mégiscsak hóesésbe burkolózva az igaziak. Elképzelni, ahogy a csodás hóesésben végigsétálunk a kézműves karácsonyi vásáron, forralt bort kortyolgatva vagy éppen forró gesztenyét eszegetve, aztán otthon a karácsonyi égők szolíd fénye mellett belekucorodunk a kényelmes fotelba, egy puha takaróval betakargatva lefagyott lábunkat, kezünket pedig valami finom, gőzölgő itallal melengetjük, miközben kint hatalmas pelyhekben hullik a hó. Hát nem idilli? Én minden karácsony előtt erről álmodozom.

Idén sajnos itt sem esett még hó :( Pedig tavaly már november elején behavazódtunk, és november végére már egy méter körül esett itt a városban. Most meg?! Plusszok vannak :P

Milyen jó, hogy a tervezők viszont elárasztanak minket a szebbnél szebb karácsonyi készletekkel! Didó tervezett egy klassz kis hópelyhes csomagot, amolyan minit. Van benne egy szép papír, egy-két miltonkapocs és egy csomó hópelyhes elem wordartokkal megspékelve. Nekem nagyon bejött, jó kis kiegészítő valami téli-karácsonyi készlet mellé.

A Snowflakes Notion set CSAK MA ingyen letölthető a Dido Designs FB oldaláról!!!

(A kép linkelve van a letöltési helyhez.)

Ezt készítettem belőle:

:: credits ::

Jó várakozást mindenkinek!

2011. december 7., szerda

Boldog Mikulást! (kis késéssel)

Tegnap jött a Mikulás. Hozzánk is :) A cukor, dió és mogyoró helyett hozott egy tonttut és csokikat. A tonttu manócskát jelent a finneknél, ők segítenek a Télapónak, azaz Joulupukkinak az ajándékok elkészítésében és szétosztásában. Tavaly abban a szerencsében volt részem, hogy láttam az igazi Mikulást. (Az utazás történetét itt és itt olvashatjátok.) Nagy élmény volt, felnőtt létemre is. Szeretek hinni a csodákban, és nem bánom, ha furán néznek emiatt. Ilyenkor mindig kicsit tudathasadásos állapotban leledzem, hiszen én készítem össze a csomagot Mikuláskor és karácsonykor egyaránt, mégis mindig eljátszom a gyermekkorom ilyenkor szokásos rutinjait: a cipőket kikészítem, és reggel jól meglepődöm a benne talált ajándékokon.

A tavalyi Mikulásos sztorikat és képeket még nem foglaltam oldalba. Már épp itt volt az ideje! A Mikulásfalun is keresztülmegy az Északi-sarkkör, ami a betonra is fel van festve, illetve lámpasorral van megvilágítva.


Az alábbi képen láthatjátok, milyen szorgalmasan ügyködnek a karácsonyi ajándékokon a tonttuk. (A finneknél a Mikulás hozza a karácsonyi ajándékot.) A kép a kedvenc finn író-grafikusom, Mauri Kunnas könyvéből való. (A Mikulás c. könyve már magyarul is kapható.) Imádom, mert mindent olyan viccesen ad elő.

Tonttuk akció közben -- Mauri Kunnas rajza

2011. november 28., hétfő

Itt a tél!

Le vagyok maradva, mint a borravaló. De gyorsan pótolom az elmaradásom, és ma még hasznot is húzhattok belőle. Gondolom, már tudjátok, hogy Dia és Ági egy csudaszép, melengető közös készletet hozott össze Winter Whisper néven. A fagyos kék alapszínek mellett egy kis forrócsokiszínt kevertek bele, így lett teljes a téli hangulat.

A legjobb az egészben, hogy a nívós készlet csak MA (nov. 28.), csak Ági boltjában, a DHD-n 9.99 $ helyett 4 dollár kedvezménnyel kapható, tehát csak 5.99 $. Ha valaki eddig még nem szerezte be, de szerette volna, akkor most nosza. Ez az év utolsó nagy leárazása!!! Karácsonykor már nem lesznek ilyen kedvezmények.

A Winter Whisper kollab kapható a DHD-n és az After 5 boltjában.

Ez pedig az oldalam, amit készítettem vele. Rögtön a tavalyi szánkózós képek jutottak eszembe róla.



További szép napot nektek!

UI: Ne feledjétek, hogy a Scrapbook.hu ehavi játékai november 30-án érnek véget. Az általam indított, utolsó kihívás viszont pénteken. Gyertek játszani!!!
Részletek itt.

2011. november 20., vasárnap

David Garrett koncert

Mit is írjak? Elég nehéz leírni azt, amit látni KELL. Szemet, fület gyönyörködtető előadásban volt részünk, az biztos. Jó, a nőneműeknek legalábbis. Az a tény, hogy David Garrett élőben sokkal, de sokkal jobban néz ki, mint a képeken, csak hab volt a tortán. Ahogy játszott... arra nincsenek szavak. Órákig képes lettem volna elhallgatni.

Eleve imádom a hegedűt, az a kedvenc hangszerem. Mindig azt mondtam, ha lett volna tehetségem a zenéhez, biztos hegedülnék. Az a fajta virtuozitás, ahogy ő szólaltatta meg a hangszert, páratlan. Nagyon tetszik, hogy egy ekkora művész, mint ő, képes összekapcsolni a klasszikus zenét a mai, modernnel. Számomra a legjobb példa erre, ahogy újrahangszerelte a Négy évszakot, és Vertigo zenéjével egészítette ki. Zseniális! Tetszik, ahogy igyekszik közel hozni, és valamilyen szinten populárissá tenni az általa kedvelt klasszikus zenéket.

Mondjuk, ezen a koncertturnén csak a Rock Symphonies c. lemezéről játszott, ahol modern zenéket dolgoz át hegedűre. A két nagy kedvencemet is játszotta: a Smooth Criminalt és a Smells Like Teen Spiritet. (Keressetek rá a youtube-on, ha még nem hallottátok!) Készítettem pár képet, bár elég rosszak lettek. :( Nem tudom, milyen fényképező kellett volna! (Vagyis igen: tükörreflexes, bazi objektívvel.) Mindegy, a koncerthangulatot tükrözik :)

Az első számnál hátulról jött be, és végigsétált a közönség sorai között.

Nagyon tetszett, hogy a számok között sztorizgatott kicsit. Mesélt a gyerekkoráról és a mostani életéről is. Na, nem sokat, de azért pár érdekességet megtudtam róla. Például, mikor gyerekkorában Olaszországban jártak, nagyon megtetszett neki egy játékautó a boltban, de a szülei nem vették meg. Ekkor látott egy utcai zenészt, és gondolta, ő is megpróbálja így összegyűjteni a pénzt az autóra. Egy óra alatt összegyűlt a pénz, és ez elgondolkodtatta, hogy talán ebből meg is lehetne élni. :) Azóta, gondolom, van elég "játékautója". :D

Azt is elmesélte, hogy keresi élete szerelmét :) Édes. Mint mondta, nem igazán bírják a lányok a turnékat és az ezzel járó dolgokat. Az előző aktuális barátnője egy sms-ben szakított vele. Persze, az nem segített, hogy a randi közepén ő már 2 órája beszélt a menedzserével. A telefonbeszélgetés közben kapott egy sms-t a lánytól, aki közölte, hogy egy taxiban ül, útban hazafelé, és soha ne hívja többé. :)

Azt is elmesélte, hogy csokifüggő. (Az előző sztori után nem csodálom.) Az egyik kedvenc darabja Brahmstól a Magyar táncok :) Amit egyébként el is játszott. Mondta, hogy a zenekara mennyire nem szereti, mert nagyon nehéz eljátszani (képzeljétek el ezt dobon, bass gitáron), de ő nem engedi, hogy kimaradjon. Megdobogtatta a szívemet rendesen: szerettem a darabot korábban is, meg magyar lennék, vagy mi.

Bocsi a béna képekért. Örülök, hogy lett egy-kettő, amelyik nagyjából jó lett.

Az egyébként annyira fura volt, ahogy véget ért a koncert. Lement az utolsó szám, vastaps, ahogy kell. A közönség felállva tapsolja őket, így visszajönnek még egyszer. Lejátszanak egy számot, újra hatalmas taps. Kimennek. Erre a közönség abbahagyja a tapsot, feláll, és nekiáll kivonulni. Én meg álltam ott leforrázva, hogy ez most mi??? Egy ismerős jött velünk, és ő mondta, hogy gyakori színházlátogató révén már tudja, itt ez a szokás! Egyszer megtapsolják őket, aztán ennyi. Nincsenek hatalmas bekiabálások, félórás ováció, amiért még 3x előjönnek az előadók a függöny mögül... Nekem ez annyira furcsa volt!

David weboldala itt található, csomó infóval :)

Áprilisban Bécsben turnézik ;)

2011. november 9., szerda

A DSD termése

A hétvége - gondolom, sokaknak - a scrapbook jegyében telt. Olyan termékeny voltam, hogy magam sem hiszem el. Persze, kellett egy hatalmas ösztönző erő, mely nélkül biztos nem tudok ennyi oldalt készíteni. Köszi, Didó! :) Öt, azaz öt oldalt hoztam össze mindössze 4 nap alatt. Nos, nekem ez hatalmas teljesítmény!

Először itt volt a saját kihívásom, ahol a mások által, a közösbe "bedobált" dolgok közül sorsoltam magamnak a következőket: türkiz - spéci címfelirat fontból - wa.

Aztán Brigi Hagymából digi kihívása követhezett, ahol kemény fába vágtam a fejszémet, mert Noémi "Jéé, de édes vagyok!" c. oldalát lifteltem. Rengeteg réteg, ráadásul lányos oldalt fiúsítottam. Ezért a virágoknak, cuki kis elemeknek menniük kellett!

A következő stresszforrást a speed scrap jelentette. Vért izzadva küzdöttem ezzel az oldallal meg a kihívással. Tudvalevő, hogy szeretek szöszölni az oldalakon. Nem tudom rövid idő alatt összehozni az oldalaimat. Ha valamilyen csoda folytán 1,5-2 óra alatt sikerül, az már pirosbetűs ünnep. Ráadásul este volt, és már 2 fotókönyvet is összeraktam előtte... Mindezt tetézendő, a diszlexiám az egeket verte: olyan hülyeségeket olvastam utasítás gyanánt! Még jó, hogy visszamentem még egyszer, és akkor látom, mi a francot művelek én, mikor nem is ez a feladat?! Az alábbi oldalt izzadtam ki magamból 1-1,5 óra alatt.


Didó Lifteljünk! kihívása mindenkit lázba hozott. Azt hiszem, a legsikeresebb kihívásnak könyvelhetjük el minden szempontból. Komolyan mondom, hihetetlenül klassz alkotások születtek! Nagyon-nagyon megéri bekukkantani abba a galériába!
Az általam készített oldalon egy olyan pillanatot örökítettem meg, amikor tavaly a Mac Bookon levő kamerával hülyéskedünk Andrissal, a barátaink kisebbik fiával. Kevés oldalt készítek róluk, pedig viszonylag sok időt töltünk együtt.

Az utolsó pedig Meriennek készült ajándékba a Kép egymásnak c. játék keretében. Sok időt molyoltam ezzel az oldallal is, sőt még egy új ecsetkészletet is be kellett szereznem hozzá, mert éreztem, hogy valami szépet kell alkotnom ezzel a csodás fényképpel. Jelentem, Annamarinak tetszik, szóval megkönnyebbültem.


Remélem, akik velünk tartottak a DSD alkalmából, élvezték a kihívásokat, játékokat. Én nagyon elfáradtam mind a "játékokban", mind pedig a szervezésben. :)

U.I.: Képzeljétek, nyertem a DHD-n! Engem sorsoltak ki az Ági által hosztolt, színinspirációs kihíváson. Úgy örülök! :)

Szép hetet!

2011. november 4., péntek

Happy DSD! (freebie blog train)

Sziasztok!

A Digitális Scrapbooking Napját ugyan csak holnap ünnepeljük, de már mindenki olyan izgatott a blogvonattal kapcsolatban, hogy már ma szerettük volna megmutatni, mivel szorgoskodtunk az elmúlt hetekben.

A Scrapbook.hu-n indított blogvonatunk témája ezúttal az otthont érinti: a legjobb helyet, a finom fészekmeleget, a családot, a barátokat. Az Otthon, édes otthon nevű blogvonat telis tele van csodás rakománnyal. 25 vagon csatlakozik hozzá, ne hagyjatok ki senkit!

Kérlek benneteket, ha kedveteket lelitek a freebie-kben, letöltitek őket, akkor hagyjatok pár kedves mondatot az alkotónál. Mindenki hálával fogadja köszöneteteket a sok munkáért cserébe, amit végzett. Néha elég egyetlen szó, amely megváltoztatja a világot ;)

**************************************

Happy DSD for you! We, at the Hungarian scrapbook site, made a giant blog train for you all. Theme is Home Sweet Home. We preferred to create Hungarian labels and wordarts, but surely, you can find some in English, as well. Our blog train has 25 carriages - it's huge, isn't it? Jump in every blogs and please, leave some nice comments. I think everybody deserves it. Thanks.

1. gólya - első állomás / first stop
2. Janka - itt vagy / here you are
3. Gigi - következő állomás / next stop
4. beszteri
5. Didó
6. Krysty
7. Mörjike
8. Kolibri
9. Altalena
10. zitz
11. icka
12. Rainbow
13. ritacica30
14. Bóbita
15. minyu
16. rszmini
17. Darinka
18. beedee
19. Maja
20. Merienn
21. Timo
22. Kriszta
23. szrjudit
24. ányi
25. Krisz


Íme, az én készletem: 12 papírt és 34 elemet tartalmaz.
This is my kit, which contains 12 papers and 34 elements.


Csináltam 6 darab 3x4 inches hibrid kártyát is, amelyet ki tudtok nyomtatni. A kártyák .jpg-ben is megvannak, így akár digitális oldalakra is rá tudjátok tenni őket. Az angol és magyar nyelvűeket külön csomagoltam, így azt töltitek le, amelyiket akarjátok.

I made 6 hybrid cards, as well. The 3x4 inch cards are
in .jpg version and in ready-to-print .pdf version. I packed the Hungarian and the English cards separated, so you can download which one you want.
Magyar nyelvű kártyák letöltése / Download Hungarian cards
Angol nyelvű kártyák letöltése / Download English cards


Remélem, tetszik az én rakományom. Siessetek, nézzétek meg a többiekét is :)
Jó hétvégét!

2011. november 2., szerda

Jön, jön, jön...

...nem a vízipók, hanem a DSD. Nálunk már pénteken elkezdődik a buli a blogokon, hiszen kipöfög az állomásról az Otthon, édes otthon blogvonat. Szombaton és vasárnap pedig kihívásokkal és játékokkal várunk benneteket. Remélem, velünk tartotok!



2011. október 24., hétfő

Kedvencek 2011 {minialbum}

Elfelejtettem blogolni, aztán meg időm nem volt. De most, megmutatom annak, aki még nem látta, mit készítettem Gigi legújabb kihívására. A KCS inspirációs kihívásra olyan érdekes, nem mindennapi dolgokat hozunk, amelyek minket is alkotásra ösztönöznek.

A kihíváson egy Julie Andrews dal kapcsán kell megfogalmazni, milyen dolgokat szeretek én. Nos, sok dolgot. Egy minialbumba gyűjtöttem össze. Talán még folytatom is, ha eszembe jut más is. A listám meglehetősen érzelgős, de bevállalom :D

Dolgok, amiket szeretek:
1. romantikus filmek (nem baj, ha nyálas! jó menekülni a valóság elől)
2. pillangók
3. alkotás öröme
4. Jane Austen: Büszkeség és balítélet (ha szomorú vagyok vagy depis, Mr. Darcy mindig fel tud dobni, akár századszorra is)
5. fotózás és a fényképek
6. Nr. 8 (a szerencseszámom)
7. Teekanne teák (leginkább a meggyes)
8. Santana: Smooth (az örök kedvenc)
9. TE (azaz a férjem, mikor megpróbál felvidítani)

Az album ruhacímkékből készült nagyrészt. Már gyűjtögetem őket egy ideje. Félreteszem azokat, amik erősebbek, keményebb kartonból vannak vagy jó formájúak. Itt kétfélét használtam. Mivel a méretük eltérő, azért raktam bele pl. pauszra nyomtatott pillangót is, hogy jobban megtörjem a két címke formája közötti különbséget. Aztán tettem bele natúr pamutvászonból varrt oldalt is, szintén ez előbbi okból. Varrtam rá, bénán -- félig direkt :D A borító igazából nyomtatható fólia, amire valamikor rányomtattam a 2011 feliratot, aztán nem használtam fel. Most pont jó lett hozzá. Egy darabka filc szívet kapcsoztam rá + a kedvenc DYMO címkéző, és kész is. Mivel az album piros lett, ezért a felsorolásból ki kellett hagynom a kedvenc sárga színemet :P

A borító
Belső oldalak



Szép hetet!

2011. október 20., csütörtök

Repül az idő...

... főleg, ha ezzel a csodás készlettel alkothatsz. Didó és Anna Aspnes közös projektje, az Encapsulate ötvözi a két dizájner imádnivaló stílusát. Tudtam, hogy jó kis párosítás ez: Didó ízig-vérig tündérkirálylányos stílusa Anna vagány, lendületes ecseteivel megbolondítva. Nagyon egyedi, alkotásra késztető kit született a közös munkából. Órák és óramutatók minden mennyiségben, baglyok, pacák, szálldosó pillangók jellemzik a készletet.

Én egy kicsit komorabbnak mondható oldalt készítettem belőle. Tegnap valószínűleg ilyen kedvem volt :) Viszont Didó és Eszter fehér hátterű oldalai nagyon megihlettek, szeretnék valami olyasmit is készíteni, hogy a többi elemet is kipróbálhassam, amelyek most nem kívánkoztak az oldalra.


Az Encapsulate kapható az After5-on és az Oscrapsen

A csomag tartalmaz:

15 db papírt

12 db-os ecsetkészletet

alpha csomagot

sok-sok overlay-t és elemet


2011. október 17., hétfő

Újra indul a blogvonat!

Vidám hétfőt mindenkinek!

Egy csudajó hírrel érkeztem így, kora reggel. Mint tudjátok, november első szombatja (idén nov. 5.) a Digitális Scrapbooking Napja (DSD). Biztosak lehettek benne, hogy készülünk erre! Ebből az alkalomból egy közös (blog)vonatozásra invitálunk benneteket. Ha kedvet éreztek, hogy bármilyen digitális terméket készítsetek, akkor ez nektek való játék. Nem kell egész készletet tervezni, bármivel felszállhatsz a vonatra. Szívesen veszünk nyomtatható, hibrid termékeket is.

Jelentkezés a fórumban, itt.

Téma: Otthon, édes otthon
Színpaletta és szabályok: lásd fórumban
Határidő: november 4. (aznap vagy másnap töltjük fel a készleteket a blogokra)

Gigi készített hozzá egy csodás logót, amelyet kitehettek a blogotokra, akár már most is. Szerintem jó kis móka ez! Gyertek, csatlakozzatok minél többen!

2011. október 14., péntek

Újragondolva

A héten Brigi (Altalena) a házigazdája a technikai kihívásnak. Ő találta ki, hogy jó lenne, ha újragondolnánk egy régi oldalunkat. Gondolom, a téma adott, hiszen mindenkinek van egy-egy régi, kevésbé jól sikerült oldala, vagy csak olyan, amit ma már máshogy csinálna meg. Most itt a ragyogó alkalom!


Az elsők közül akartam választani, de már fogalmam sem volt, melyik külső vinyón lehetnek meg azok a fényképekkel együtt, úgyhogy kénytelen voltam egy kevésbé "őskori" scrapbook oldalamat választani. Mára annyit változott a stílusom, hogy az eredeti oldalt abszolút nem érzem magaménak. Most már sokkal inkább hasonlítanak a digi oldalaim is a hagyományosakra. Sok réteg, árnyékolás, tele hagyományos hozzávalókkal... Be kell valljam, mostanában kicsit szétestem, szóval nehezen és keveset alkotok, ezért "segédeszközhöz" nyúltam: egy csodás digioldalt lifteltem (link: Jeryn - Snapshot today). Mivel nagyon tetszett az eredeti, ezért teljesen megtartottam az elrendezést. Remélem, ez a tény csak egy keveset von le az elkészült mű értékéből. Nekem nagyon tetszik, a számomra szokatlan színkombó ellenére. Anyám, mennyi zöld! Nem is értem, mi ütött belém?! :)

előtte - utána


Ha tetszik, hagyhatsz egy kommentet a galériában.

:: credits ::


Szép hétvégét!

2011. október 11., kedd

Prinsessakakku, avagy a hercegnő tortája

Ígérem, nem megyek át főzős blogba, de kérdeztétek a receptet, így most leírom. Bármilyen bonyolultnak tűnik is ez a torta, nagyon-nagyon nem az. Én totál béna vagyok a konyhában, és hacsak tehetem, a közelébe sem megyek, szóval elhihetitek, ha én mondom, hogy pofonegyszerű! Nem hiszem, hogy van, aki ezt ne tudná megcsinálni. Mondjuk, az egyedüli akadály a spéci alapanyagokban lehet, de talán megoldható.

A (fi.) Prinsessakakku eredetileg svéd sütemény, de egész Skandináviában elterjedt és nagyon kedvelt. A svédeknél még napja is van! A tortát Jenny Åkerström találta ki, aki Károly herceg 3 lányának volt a tanára. A hercegnők tanulmányaik mellett főzni is tanultak, és állítólag ez volt a kedvencük, innen a süti neve. Bár hagyományosan zöld marcipán fedi a tortát, esetleg rózsaszín, de színe az alkalom szerint változtatható, ezért lett nálam most fehér.


Találtam egy blogot, ahol a története mellett egy svéd cukrász megmutatja, náluk hogyan készül a torta. Nos, az én receptem szerint az összeállítás nem ilyen, de ti választhattok, melyik a jobb. (Itt megnézhetitek a blogot - angol nyelvű.)

TÉSZTA
4 tojás
1,5 dl cukor
1,5 dl liszt
0,5 dl burgonyakeményítő*
1 TK sütőpor
---------------
1 dl víz és 0,5 dl citromlé a kész tortalapok nedvesítéséhez

MÁLNÁS TÖLTELÉK
0,5 dl víz
0,75 dl cukor
400 g fagyasztott málna
---------------
0,5 dl víz + 2 EK burgonyakeményítő* a sűrítéshez
Megjegyzés: ha valakinek van otthon spéci málnadzsemje, akkor az használhatja azt is. Olyan sűrűnek kell lennie, hogy ne folyjon szét a tortalapok között.

TÚRÓS TÖLTELÉK
2 dl habtejszín
250 g túró (rahka)**
0,5 dl cukor
1 TK vaníliás cukor

250 g zöld marcipán
porcukor a nyújtáshoz

* burgonyakeményítő: itt ezt szinte minden sütibe beleteszik; jó állaga lesz tőle a sütiknek, nem esnek össze. Nem azonos a kukoricakeményítővel, abból kevesebb kell (blogokon úgy láttam 3:2 arányban lehet belepakolni.)
** a finn túró (rahka): krémes állagú, nem darabos. Ha magyar túróból készítitek, talán érdemes tejföllel simára keverni, majd átpaszírozni v. turmixolni. Mi egyszer a Lidl-ben vettünk valami szlovák túrót, amit kis vödörben lehetett kapni, és az teljesen olyan állagú volt, mint a rahka.

ELŐKÉSZÍTÉS
ALAP:
1. cukrot és tojást szép sárgára és habosra verni
2. hozzáadni a többi hozzávalót
3. beleönteni egy 24cm átmérőjű kivajazott, kilisztezett kerek formába, és 175 fokon 30 percig sütni (Figyelem! Ha nagyobb formát használsz, csinálj nagyobb mennyiségű tésztát, különben nem fogod tudni 3-4 részre vágni!)
4. ha kihűlt, vízszintesen 4 részre szelni és a citromos vízzel picit meglocsolni (ha nem jön ki a 4 réteg, szeld nyugodtan 3 felé :))

MÁLNÁS KRÉM
1. a vizet, cukrot, fagyott málnát összekeverni egy lábosban és kiforralni
2. a vizet a burgonyakeményítővel kikeverni, amíg teljesen fel nem oldódik, majd a málnához önteni, és rottyanni hagyni --> lehet látni, ahogy gyorsan besűrűsödik, zselés állagú lesz
3. kihűteni

TÚRÓKRÉM
1. tejszínt keményre verni
2. hozzáadni a túrót és a cukrot, és jól kikeverni

ÖSSZEÁLLÍTÁS
1. Nyújtsuk ki a marcipánt kb. 30 cm átmérőjűre. (Porcukrot használva nem ragad le.)
2. Vágjunk le egy nagy darab folpackot, tegyük rá a marcipánt, majd fóliástul tegyük egy 3-3,5 literes tálba, azzal béleljük ki. (Én a Tupperware kelesztőtálat használom erre, pont jó a mérete.)
3. Tegyünk egy tortalapot a marcipánra -- érdemes egy középső lapot választani, azt könnyebben hajtogatjuk, mint a megsült alját vagy tetejét.
4. Most jön egyharmad rész málna, egyharmad rész tejszínes túró, majd ezt ismételjük még kétszer. A 4 tortalap közé 3 rétegnyi töltelék kerül. Minden réteg málnás és túrós tölteléket is tartalmaz!!!
5. Az utolsó lapot rátéve, ráhajtjuk a marcipán kilógó részeit, és 3-4 órára hűtőbe tesszük.

Megjegyzés: Ne tedd a marcipánnal bevont tortát több mint 4 órára hűtőbe, mert felpuhul és "megolvad" a marcipán. Jó, ha nem marad a tortából másnapra, mert tényleg elég "lötyi" úgy már.
Ha nem a szülinap napján akarsz szórakozni vele, és már előző nap meg akarod csinálni, javaslom, ne kugliformát válassz, hanem csinálj inkább rendes tortát. Azt meg lehet csinálni csatos tortaformában -- ott összeállítod a lapokat a krémekkel, majd hűtőbe teszed. Másnap le lehet csatolni a megszilárdult tortáról a formát, és rányújtani a marcipánt. Én is így csináltam.

Remélem, ti is megcsináljátok majd! Karácsonyra pl. nagyon extra süti. Biztos, mindenkinek leesik az álla tőle. Nagyon könnyű, nem krémes, nem édes süti. A cukor mennyiségét nyugodtan csökkentsétek, de nem lesz édes, ezt tanúsíthatom.

Jó sütögetést!

2011. október 9., vasárnap

A torta

Na, ez lett a szülinapi tortám, amit ÉN csináltam. Ez egy finn "Prinsessakakku". Fogalmam sincs, van-e ilyen máshol is. Bonyolultnak tűnik, de tényleg nem az. Kétféle "krém" van benne: egy zselés málnás és egy túrós-tejszínes krém. Kívül pedig marcipán borítású.


Ezt a tortát láttam Pinteresten. Állatira megtetszett, és gondoltam, hátha sikerül "liftelnem" :) Nagyjából sikerült.


Mit szóltok?

Blog candy - A NYERTES...

Sziasztok!

Bocs, amiért tegnap nem tudtam hozni a nyertest, de beszorultam a konyhába. A nap végére már sikítani tudtam volna, mert természetesen semmi nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Nekiálltam egy almás pitének, ami a múltkor frankón sikerült. Akkor fél adagot csináltam csak, és szerintem lapos lett (mert nagy volt hozzá a tepsi). Erre most, hogy megcsinálom az egész adagot, kicsinek bizonyult a sütőedény. Ergo 3x toltam vissza a rohadt sütőbe (miután minden alkalommal kihűtöttem), mert még mindig nem sült át rendesen (pedig a tűpróbán átment). Aztán a tortám, ami eddig mindig pikk-pakk megvolt, most valahogy szintén keresztülhúzta a számításaimat. Nem lett rossz, csak pl. sütni kellett még egy lapot. Szóval ilyen kis bosszantó dolgok jöttek közbe, én meg nap végére teljesen tropa voltam. Ákos azt mondta szombat délelőtt, hogy a szülinappal a 32-es, "housewife" szintre léptem. Na, én inkább visszalépnék. Különben is, az (ox) 20-as szint (ez az életkorom hexadecimális számrendszerben) még nagyon nem a háziasszony szint.

De most itt vagyok! Köszönöm, hogy velem játszottatok. Köszönöm a sok választ. Jó volt megtudni, mit szeretnétek szülinapotokra. Még ha teljesíteni nem is tudom, de azért bízom benne, teljesülnek az álmaitok. Kérdeztétek, én minek örülnék. Nos, én olyasfajta lány vagyok, akivel könnyű dolga van a körülötte lévőknek, legalábbis ebből a szempontból. A kívánságlistám általában hosszú, telve filléres és drága ajándékokkal egyaránt. :D Nem azért, mert annyira követelődző lennék, csak minden esetre felkészülök. Ha valakitől szeretnék valamit, azt megmondom. A karácsonyi listát most már kiadom pl. mindenkinek egyénre szabottan, hogy tudjon választani kedve, pénztárcája szerint. :) Mondjuk úgy, hogy nem szeretem az olyan meglepiket, amik nem tetszenek, tehát inkább megelőzöm a nemszeretem ajándékokat.

Az én kívánságlistám elején most egy feng shui tanfolyam állt. Már nagyon szerettem volna tanulni, de elég nehéz ezt innen. Viszont most találtam egy klassz kis tanfolyamot, amit távoktatásban is lehet végezni. Megkapom az anyagot pdf-ben, és visszaküldöm a leckéket. Fórumon meg megbeszéljük a dolgokat. El is kezdtem az alapfokot. Egyelőre a történetét magolom :) Meg kaptam meglepiajándéknak egy cukifalat pandamacit. Szeretjük a macikat, de nagy gondossággal válogatjuk meg, ki csatlakozik a családunkhoz, mivel nem szeretnénk, ha egy idő után tele lenne velük a ház. Illetve kaptam egy dobozzal a kedvenc bonbonomból: a Fazer Geishából. Nem tudom, ezt lehet-e kapni otthon, de ha igen, kóstoljátok meg!

A hosszú bevezető után pedig jöjjön végre a nyertes neve! Felírtam mindenkit a sorba. Végül 45 név került fel, ugyanis a kommentért (K), a FB-on való megosztásért (FB), a blogon posztolásért (poszt) és a kép oldalsávba való kitételéért (OS) is járt egy-egy esély. Mindent leellenőriztem, kivéve egy-két FB-os megosztás, ugyanis ha az illetőt nem találtam meg (talán nem ismerem, nem ismerősöm, nem ez a nickneve máshol), akkor szimplán elhittem neki, hogy megosztotta.

Gratulálok Verus! Akkor itt kívánok neked is BOLDOG SZÜLINAPOT! Mennyire jó már, hogy te nyerted meg! Örülök! (Verusnak pénteken volt a szülinapja.)
Légyszi, írj egy emailt a janka8 kukac gmail pont com címre a postacímeddel, hogy küldhessem a csomagot.

Ma még hátravan a tortám marcipánborítása, illetve díszítése. Ráadásul olyan dekot néztem ki a pinteresten, hogy csak na! Ha jól sikerült, megmutatom :D

Szép vasárnapot!

2011. szeptember 30., péntek

Blog candy - Nyerj!

UPDATE: Egyszerűsítettem a szabályokat! 1 válasz = 1 nyerési lehetőség

Jövő héten ünneplem a szülinapomat. Na, ez nem nagy öröm, úgyhogy inkább titeket lepnélek meg valamivel. A múltkor a digiseknek kedveztem a freebie-vel, most a hagyományos alkotókat szeretném megörvendeztetni ezzel:

Bocsi a nyomi képért, de itt ősz van ezerrel, és esőfelhők alól kémlelünk kifelé,
ergo fényképezéshez alkalmas fény nincs.


A csomag tartalma:

Alapnak 5 darab Die Cuts With A View papírt válogattam a Mariposa kollekcióból (8 hüvelykes, egyoldalú, némelyik arany glitterrel bevont, ill. aranyozott felületű). Emellé tettem egy kb. 8x8-as, színben tökéletesen harmonizáló, arany pöttyös fátyolpapírt (azt hiszem, ez a neve). Mivel a kollekciót nálunk csak magában árulták, ezért semmi, gyárilag hozzáillő dolgot nem tudok felajánlani. DE összeállítottam egy színben harmonizáló kiegészítőcsomagot. Vannak benne gombok, virágok, miltonkapcsok, szalagok meg lepkék. (Megj.: a csipkét és a hófehér csipkevirágot nem ártana kávéval kicsit megdolgozni. Mi nem kávézunk, így semmi ilyesmi nem leledzik itthon.)


(klikk a Mariposa névre a bejegyzésben,

ott megnézhetitek a papírokat nagyban)


Remélem, kis csomagom meghozza a kedvetek a játékra. Nem kell mást tenned, mint megválaszolni egy kérdést + olvasómmá válni (ha még nem vagy).

1. Hagyj egy megjegyzést ennél a bejegyzésnél, megválaszolva az alábbi kérdést + megadva blogod elérhetőségét (amennyiben esély van rá, hogy nem tudom)

Mi az a szülinapi ajándék, aminek legjobban örülnél?

2. Legyél az olvasóm (legalul lehet rákattintani).


Duplázod, triplázod az esélyeidet:
1. Ha kiteszed a blogod oldalsávjába az alábbi képecskét a bejegyzésem linkjével.
2. Megköszönöm, amennyiben rászánsz egy bejegyzést a blogodban. Kérlek, linkeld a posztomat.
3. Ha megosztod FB-on, Twitteren.
Ezen esetekben, kérlek, gyere vissza, és hagyj még egy megjegyzést a linkkel.


Ezt kéne kipakolni az oldalsávba.

Írd be az alábbi kódot a Tervezés > Válassz oldalsávot > Modul hozzáadása > HTML/JavaScript mezőbe
<a href="http://jankaland.blogspot.com/2011/09/blog-candy-nyerj.html"><img src="http://i650.photobucket.com/albums/uu226/facsiga/blogcandy2011widget.jpg" /></a>

Sorsolás október 8-án lesz, a szülinapomon. A játék október 8-án 20.00-kor (GMT +1) ér véget.
A nyertes ajándékát postán fogom elküldeni. Bónuszajándék: egy igazi finn bélyeg :D

Remélem, tetszik, és jöttök játszani!

2011. szeptember 27., kedd

Ha kiváncsi vagy...

...az elkészült fotókönyvemre, akkor itt megnézheted.

A könyvet tehát az ArtsCow-nál rendeltem meg, potom pénzért. Mindössze 13 dolcsit fizettem érte, a szállítás ingyen volt. Amióta Didó megmutatta a könyveit, felbátorodtam, és rendeltem ezt, meg egy másikat (5x7 inches Deluxe) a barátnőmnek. A minősége tökéletes, semmi hibát nem vettem észre rajta. A színek is szépek, pedig nagyon féltem a borítótól, mert véletlenül nem CMYK-ben mentettem, hanem RGB-ben. Ezt a tippet most kaptam, ugyanis eddig mindig megjártam a borítókkal -- sokkal zöldesebb vagy éppen pirosabb színük volt, mint a (kalibrált) monitoromon látott kép.

A könyvemnél, mint a legutóbbiaknál is, Paislee Press fotókönyvei szolgáltak inspirációul, illetve az ő sablonjait használtam javarészt. Ismét ragaszkodtam az egységes kinézethez, amit a különböző oldalak ellenére egyrészt a színek, másrészt a tipográfia biztosítanak. A natúr, a kék és a piros mellett használtam egy pici sárgát, illetve feketét és fehéret. Most is az egyszerű elrendezés volt a cél, így nem komplikáltam túl az oldalaimat sem. Részben a tesómnak készült fotókönyvből emeltem át oldalakat, nagyobbrészt viszont újakat készítettem. Van köztük 2 liftelt oldal is, egy Sue Falstafftól, egy pedig Katelltől.


Remélem, nektek is tetszik, és kedvet kaptok egy fotókönyv rendeléséhez. Ha segítség kellene a rendszerhez, esetleg nem értetek valamit az oldalon, szóljatok! Tippeket is tudok mondani a szerkesztéshez, ha érdekel valakit.

*******************************
P.S.: Nézzetek vissza 1-2 nap múlva, mert jövök egy kis meglepivel :)

2011. szeptember 17., szombat

Hétköznapi csodák

Annyira közönyös világban élünk. Szörnyű, hogy ezt látják a gyerekeink -- mi tanítjuk nekik ezt. Nem figyelünk egymásra, nem figyelünk arra, hogy nemcselekvésünk ugyanannyira árthat, mintha valami rosszat tennénk. Néha elszörnyülködöm azon, amit magam körül látok, sokszor magamban is tapasztalok. Amikor elfordítom a fejem, amikor ignorálok valakit... Nem teszek kimondottan rosszat, mégis. Vannak azonban apró csodák az életben: amikor odafordulunk valakihez, és megkérdezzük, mi a baj. Amikor hallgatunk és meghallgatunk.

A múltkor találtam a Pinteresten egy csodás feljegyzést (itt elolvashatod az eredetit). Magával ragadott a belőle áradó szeretet. Az, hogy egy egyszerű gesztus másnak a világot jelentheti. Olvassátok el, érdemes! (Lefordítottam, hátha nem érthető mindenkinek.)

*********************************

14 éves kutyánk, Abbey meghalt a múlt hónapban. Egy nappal a halála után a négyéves kislányom, Meredith sírva odajött hozzám, és elmondta, mennyire hiányzik neki Abbey. Megkérdezte, írhatnánk-e levelet Istennek, így, amikor Abbey felmegy a mennybe, Isten felismeri őt. Mondtam neki, hogy írhatnánk, és ő diktálta a következőket:
"Kedves Isten! Vigyáznál a kutyámra, kérlek? Tegnap halt meg, és most Veled van a mennyben. Annyira hiányzik nekem. Boldog vagyok, hogy megengedted, hogy a kutyám legyen; ennek ellenére megbetegedett. Remélem, játszol majd vele. Szeret labdázni és úszni. Küldök egy képet róla, így ha látod, tudni fogod, hogy ő az én kutyám. Tényleg hiányzik. Szeretettel: Meredith."
Betettük a levelet egy borítékba egy fényképpel együtt, amelyen Abbey és Meredith voltak, majd ráírtuk a címzést: Istennek, Mennyország. A feladó címét is ráírtuk, majd Meredith ráragasztott egy csomó bélyeget, mondván, sok bélyeg kell ahhoz, hogy a levél eljusson egészen a Mennyországig. Aznap délután bedobtuk a levelet a postaládába. Néhány nappal később megkérdezte, hogy Isten megkapta-e már a levelét. Azt hiszem, már igen - mondtam neki.
Tegnap egy aranyszínű csomagot találtunk a bejárati ajtó előtti verandán, rajta ismeretlen kézírással a címzés: Meredith-nek. Meredith kinyitotta a csomagot. Egy könyv volt benne: "Amikor meghal a háziállat" Mr. Rogerstől. A borító belsejébe ragasztva ott volt a felnyitott levél, amelyet Istennek küldtünk; valamint a fénykép Abbey-ről és Meredith-ről, melynek hátoldalára a következőket írták: "Kedves Meredith! Abbey megérkezett a Mennyországba. A fényképed nagy segítség volt, azonnal felismertem Abbey-t. Abbey már nem beteg. A lelke itt van velem, éppen úgy, ahogy ottmarad a szívedben is. Abbey nagyon szeretett a kutyád lenni. Mivel a mennyben nincs szükségünk testre, ezért zsebünk sincs, amiben a fényképet tarthatnánk. Így visszaküldöm egy könyv kíséretében, hogy legyen valami, ami majd Abbey-re emlékeztet. Köszönöm csodás leveledet, és édesanyádnak a segítséget, hogy megírta és feladta nekem. Milyen csodás anyukád van. Direkt neked választottam ki. Áldásom küldöm minden nap, és emlékezz rá, hogy nagyon szeretlek. Mellékesen, könnyű megtalálni engem: ott vagyok, ahol szeretet van. Szeretettel: Isten".


2011. szeptember 16., péntek

Az új kedvenc hagyományos oldalam

Péntek van, tehát újabb kihívással jelentkezünk, amelyet ezúttal én hosztolok. Mivel nagy rajongója vagyok a tipográfiának, ezért egy ilyen feladatot találtam ki nektek: használjatok számokat és betűket díszítőelemként. (Nem fogadjuk el a wordartokat, a címfeliratokat, a szimpla dátumozást.) Alkalmazzátok a betű- és számsorokat dekorációs célokra, hogy kiemeljétek vele az oldalatok mondanivalóját.

Én egy hagyományos oldalt készítettem 8x8-as méretben. (Egyébként imádom ezt a méretet, mert sokkal könnyebb vele bánni, mint a nagy 12 hüvelykessel.) A fényképet Icka készítette rólunk a nyáron -- itt is köszönet érte. A varrott számok ötletét Kathy Martin adta (névre kattintva az oldalához juttok). Igaz, ő feliratokat varrt ki, de nagyon megtetszett a technika. Mivel szeptember elején volt a 8. évfordulónk, mindenképpen erről szerettem volna oldalt készíteni. Úgy terveztem meg az oldalt, hogy a számsor szépen támogassa a fotót, de ne nyomja el. A 8-as számot plusszban is ki kellett emelni, ezért egy fehér papírt tettem alá, és kivágtam a belsejét. (Ha ilyet szeretnétek csinálni, kivágás előtt mindenképpen rögzítsétek celluxszal a varrás teljes felületét!!!) Még pár elem, amelyek vezetik a tekintetet, és már kész is!


:: credits ::

Remélem, a kihívás témája titeket is alkotásra ösztönöz. Ha még nem indult be a fantáziátok, ITT megnézhetitek, hogy a Kreatív Csapat, ill. a többi jelentkező milyen csodás ötleteket alkalmazott.

Ne feledjétek, hogy ez sorban a 3. kihívás, amelyek mellett Icka fotós + a Rayher kihívása is fut. A nyereményjátékok topikjait itt találjátok.


Jó alkotást kívánok!

2011. szeptember 3., szombat

A tanulás hónapja

Elkezdődött a szeptember. A gyerekek lassan visszazökkennek a régi kerékvágásba, vagy éppen most tudják meg, mi is az. Iskola, óvoda, bölcsöde, kinek mi. Aranyos, melengető és vicces történeteket olvashattunk közösségi oldalakon, úgyhogy biztosan rengeteg remek élményetek van, amit oldalba foglalnátok.

LinkA logóra kattintva a kihívás topikjába juttok.

E havi kihívássorozatunk lazán az iskolához, tanuláshoz kötődik. Mondhatjuk immár, hogy szokás szerint, az első kihívás Eszter tematikus kihívása, melyhez újra készített egy szép wordart-csomagot. A feladat most is csak annyi, hogy a freebie-t használjátok meg az oldal készítésekor. Az oldalamon látható, hogy nem kell feltétlenül a lecke felett gubbasztó gyereket megörökíteni :) Nem is lett volna ilyen fényképem, ezért egy teljesen átlagos, séta közben készült fotót használtam.

Annyit még megsúgok, hogy ezen az oldalon már látható valami abból, amit majd az általam vezetett, inspirációs kihíváson kérek tőletek. :)

::credits::
A kihívás galériájában megtekintheted az elkészült alkotásokat.


Remélem, minél többen jöttök e havi kihívásainkra!

Szép hétvégét!

2011. szeptember 1., csütörtök

Újabb szerelmes

Nyáron voltunk egy-két helyen, így sikerült pár közös képet csinálni. Azok közül mazsoláztam egy kicsit az új oldalamhoz. Amikor megláttam Didó új készletét, a Soft Dreamset, rögtön valami szerelmes képet kezdtem el keresni hozzá. Valóban pihe-puha, lágy színekkel.

Dido Designs - Soft Dream + Earth Song

A Soft Dreams minikit 7 gyönyörű papírt és 35 elemet tartalmaz.
Mindezt most nagyon-nagyon akciósan vásárolhatjátok meg az After 5 Designs boltjában.



Az egész boltban hatalmas akció van az iskolakezdés örömére.
35% kedvezmény minden termékre 7 napig!!!
Ráadásul 10$ feletti vásárlásnál megkapod az új A5D kollabot is!

2011. augusztus 30., kedd

Újdonságok

Már egy ideje tervben volt, de nem jutottam el a megvalósításig. Szerettem volna, ha a Pinterest oldalam is felkerül a blogomra. Én is úgy vagyok vele, mint Noémi: tisztára PinUp Girl lettem :D Jó, ott még nem tartok, ahol ő, de igyekszem. Nagyon szeretem ezt az inspirációs gyűjtőfalat. Újabb és újabb dolgokra akadok rá. Néha újra rendszerezem a tábláimat (board), mert rájövök, úgy jobb. Tehát ha van kedvetek, kukkantsatok rá a pin boardomra, és inspirálódjatok.


A másik dolog, amire fel szerettem volna a hívni a figyelmeteket, az a bal oldali sávban található, új logó. A Quality DigiScrap Freebies egy fantasztikus freebie-gyűjtőhely, ahova kizárólag minőségi, ingyenes termékeket tesznek fel. A blog vezetői lelnek rá ezekre a klassz dolgokra. A Snapshot c. készletemet is közzétették, így értesültem róla.

Én a helyetekben eltárolnám :) Magam nem vagyok egy nagy freebie gyűjtő már, inkább vásárolok, de ezek között nagyon jókat találtam. Érdemes böngészni közöttük, sőt napi szinten is, hiszen kiteszik az ideiglenesen elérhető freebie-ket is.

Quality DigiScrap Freebies

2011. augusztus 27., szombat

Én pinkben

A nyáron esküvőn voltunk, és ott készült rólam ez a fotó. Sikerült egy csodaszép ruhát találnom, aminek nagyon örültem, mert nem is számítottam rá. :) A változatosság kedvéért még tetszik is a kép rólam, szóval ezt mindenképpen oldalba akartam foglalni.

Jó apropó volt ehhez az új receptes kihívás, amelyet Altalena vezet. A lányok választottak egy-egy elemet, ami az oldalunk alapjául kell hogy szolgáljon. Ezek mellett még bármi mást fel lehet használni, de a 7-ből 6 elemet mindenképpen tartalmaznia kell az oldalnak. Nem mondom, hogy egyszerű volt. Megizzasztott, de élveztem azt a pár órát, amit a megkomponálásával töltöttem el. Jó volt szöszölni újra. Nem tagadhatom, hogy elsődlegesen Noémi (Kolibri) inspirált. Szerintem valamilyen formában látszik a "keze" nyoma. :)

(A kihívás logójára kattintva a kihívás fórumtopikjába juthattok.)